Székelyföld örök

Pünkösd hetében a Székelyföldön ülésezett a Magyarok Világszövetségének Küldöttgyűlése. A szervezet legfőbb döntéshozó testülete az MVSZ 69 éves történetében először tanácskozott a trianoni határokon kívül. A Küldöttgyűlés célul tűzte ki magának a székely nép önrendelkezési törekvéseinek támogatását, ezért jelmondata: Székelyföld örök.

A Lövétén, Csíkkozmáson és Gyergócsomafalván ülésező testület díszes emléklappal tüntette ki azokat a székely polgárokat, akik hozzájárultak a székely nemzeti szimbólumok, és a székely nemzeti értékek - például a rovásírás, avagy a székely ABC - átörökítéséhez.
A Küldöttgyűlés székely nemzeti zászlóval ajándékozta meg azokat az önkormányzatokat, amelyek vállalták, hogy településnévtáblájukon székely abc-vel is kiírják a település nevét, és az önkormányzat épületére az állam és az Európai Unió zászlaja mellé kiteszik a székely nemzet zászlaját is. A több mint harminc adományozott székely zászló jelzi, hogy az MVSZ javaslata nyitott szívekre talált.
A Küldöttgyűlés mindhárom helyszínén, többezer példányban kiosztották Varga Csaba, A székely ABC című tanulmányát: "a magyar nyelvhez a székely abc illeszkedik a leginkább, mégpedig egyedülálló tökéletességel, mert ehhez (vagyis a ma magyarnak nevezett ősnyelvhez) találták ki a végtelen távoli időkben. S az összes hasonló ABC (latin etruszk, ógörög, föníciai, és a többi) ennek az ABC-nek csak kései, töredékes változata."

A román hatalom reagálása nem késett sokáig. Hargita megye prefektusa már két nappal a gyűlés után, 2007. május 30-án kelt, 1895. sz. átiratában felszólította Gyergyócsomafalva polgármesterét, hogy állítsák helyre a törvényes rendet, mondván, hogy a kétnelvű településnévtáblák ügyét rendező törvény nem engedélyezi a három nyelvű – román-magyar-székely (sic!) – feliratozást.

Ez igaz, jelentette ki a hatalom reagálására a gyergyócsomafalvi székely tanács képviselője Ambrus Albert-Árpád, de a törvény nem is tiltja a székely ABC használatát.

Átírata megküldésére alighanem a román nyelvű Gardianul-ban egy nappal korábban megjelent tudósítás ihlethette a prefektust. Idézünk pár gondolatot a GARDIANUL c, napilap, 2007. május 28. számában HÁROMNYELVŰ: ROMÁN, MAGYAR, ÉS SZÉKELY FELIRATOK JELENTEK MEG HARGITA MEGYÉBEN c. írásából.
Vasárnap, a Csíksomlyói pünkösdi rendezvények mellett, a Hargita megyei Gyergyócsomafalván zajlott a Székely Székek küldötteinek gyűlése. A község központjában elhelyezkedõ székesegyházban lezajlott mise után, ahol jelen volt Dr. Czirják Árpád püspök is, koszorúkat helyeztek el a templomkertben lévő második világháborús magyar hősök emlékművénél és Kossuth Lajos szobránál.
Az USA-beli Magyarok Világszövetsége elnöke, Patrubányi Miklós beszédet tartott, amelyben szóba hozta az autonómia ügyét is. ... A Magyarok Világszövetségének elnöke elmondta, hogy mindenik polgármesteri hivatal kellene kövesse Gyergyócsomafalva község példáját, ahol a bejáratnál és kimenetelnél a falutáblán magyarul, székelyül és románul jelenik meg a település neve, ugyanakkor a polgármesteri hivatalok és helyi tanácsok az intézmények ki kellene tegyék a piros, fehér, zöld, nappal és holddal ellátott székely zászlót. http://www.gardianul.ro/2007/05/29/linia_fierbinte-c5/in_harghita_au_aparut_inscriptii_trilingve_in_romana_maghiara_si_secuiasca-s95375.html

Gardianul cikke néhány helyen pontosításra szorul:

* Gyergyócsomafalván nem a Székely Székek küldötteinek gyűlése, hanem a Magyarok Világszövetsége Küldöttgyűlése zajlott.
* A község központban lévõ templom igaz, hogy elég nagy méretű, de nem székesegyház.
* Dr. Czirják Árpád nem püspök, hanem érseki helynök és pápai prelátus, és nem volt jelen az ünnepségen.
* A második világháborús emlékmű igazából elsõ világháborús, mert 1936-ban készült, és utólag kerültek rá a második világháborús hősök, illetve az 1848-as honvédek (a ’90-es évek közepén).
* A Magyarok Világszövetsége nem az USA-ban működik, csak az USA-ban is vannak tagjai.
* Patrubányi eredetileg Patrubány.
* A falutáblán nem székelyül van kiírva a település neve, hanem magyarul, csak székely rovásírással; a feliratok sorrendje nem magyar, székely, román, hanem román, magyar és székely (fentről lefele, ezt a cikkhez mellékelt fénykép is bizonyítja).
* A székely zászló nem piros, fehér, zöld nappal és holddal, hanem kék színű aranynappal és növekvő ezüstfélholddal a közepén egy aranycsíkkal.

HunHír.Hu - MVSZ sajtószolgálat nyomán, a kép a kuruc.inforól származik