Z á r ó n y i l a t k o z a t Mint a délvidéki magyarság hiteles képviselői, a nemzeti érdekképviselet és érdekérvényesítés mentén szerveződő politikai pártok, történelmi egyházak, a magyar kultúra megőrzésért és fejlesztéséért felelős intézmények, továbbá a délvidéki magyarság érdekében működő civil szervezetek, abból a tényből kiindulva, hogy a Vajdaságban élő magyar közösség újabb megpróbáltatásnak néz elébe, annak folytán, hogy 2008. január 1-jén Magyarország tagja lesz a schengeni határátlépési és idegenrendészeti rendszernek, aminek következtében az eddigieknél nehezebb lesz az anyaországgal való kapcsolattartás, felelősséget érezve azért, hogy a közösség tagjai kellő időben kapjanak érdemi tájékoztatást a későbbiek során kialakuló helyzetről, szükségét érezve annak, hogy közvetítsük álláspontjaikat mind a magyarországi, mind a szerbiai politikai döntéshozók felé, a mai napon – 2007. április 13-án Szabadkán a következőkben értettünk egyet: 1.)Szerbia európai integrációs folyamatainak lelassulásáért, illetve a schengeni vízumkötelezettségünk fennállásáért és az ebből eredő elszigeteltségért a felelősség kizárólag a szerb politikai döntéshozókat terheli. Követeljük, hogy Szerbia megalakuló kormánya a legrövidebb időn belül terjessze a parlament elé azokat a törvényjavaslatokat, s tegye meg azokat az intézkedéseket, amelyek a vízumkötelezettség eltörlésének az Európai Unió által támasztott feltételei. A konferencia résztvevői kötelezettségüknek tartják, hogy politikai és közéleti tevékenységük során javaslataikkal és kezdeményezéseikkel aktív szerepet vállaljanak a vízummentességet elősegítő folyamatban. 2.)A konferencia résztvevői értékelik a 2000. év után hivatalban volt szerb kormányok integrációs erőfeszítéseit, tudva azt is, hogy azok az eddigiek során nem jártak valós eredményekkel. Továbbá bíznak abban, hogy az Európai Közösség és Szerbia között előkészítés alatt álló új vízum-megállapodásnak várhatóan kedvező hatásai lesznek. Nem lehet ugyanakkor elhallgatni azt a tényt, hogy még a megállapodás hatálybalépése esetén is csak a vízumkötelezettség lesz az általános, és a könnyítések képezik majd a kivételt. A gondokat részben tudja majd enyhíteni, hogy a korábbinál nagyobb számú szerbiai állampolgár – és ezen belül vajdasági magyar – számára válik elérhetővé jelentős könnyítés a vízumigénylési eljárásban. Mindemellett le kell szögezni, hogy minden megvalósuló könnyítés a vajdasági magyarság érdekeit is szolgálja. A konferencia résztvevői a leghatározottabban visszautasítják annak a lehetőségét, hogy a vajdasági magyarság kárvallottja legyen egy olyan toloncegyezménynek, amely eredményeként újabb betelepítési hullám forgatná fel alkotmányellenes módon Vajdaság és Szerbia kisebbségek által lakott területeinek etnikai összetételét. 3.)Meggyőződésünk, hogy a Magyar Köztársaság mindenkori Országgyűlésének és Kormányának tiszteletben kell tartania a Magyar Alkotmány 6. szakaszának harmadik bekezdését, melynek értelmében „ A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását.” A konferencia résztvevői, figyelembe véve az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 1. cikkelyét, mely szerint „Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek”, valamint a magyar történelmi múlt elválaszthatatlan és közös gyökereit, az ezzel összefüggésben lévő – el nem évült jogi rendelkezéseket, illetve az Európában, továbbá az Európai Unió tagállamaiban, valamint a világ számos országában alkalmazott kettős állampolgárság intézményét, ismételten felszólítjuk az anyaországi politikai és társadalmi élet szereplőit, hogy törvénymódosítással – és ne népszavazás útján – tegyék lehetővé az Európai Unió területén kívül élő magyarság számára a letelepedés nélküli magyar állampolgárság megszerzését. A konferencia résztvevőinek továbbra is az a határozott meggyőződése, hogy tartós és megnyugtató megoldást kizárólag a magyar útlevél biztosítja. 4.)Figyelembe véve a magyarországi belpolitikai realitásokat, továbbá a Magyar Köztársaság európai uniós tagságából eredő kényszerpályáját – egyben hivatkozva a Magyar Köztársaság Alkotmányára – arra hívjuk fel a Magyar Köztársaság Kormányát, hogy a várhatólag 2008. január elsején életbe lépő schengeni rendszer következményeit enyhítve, haladéktalanul tegyen lépéseket a következő irányba: – Hozzon létre egy pénzügyi alapot, amely a Magyar Igazolvánnyal rendelkezők számára visszatéríti a vízumügyintézéssel járó összes költséget (vízumdíjat és különösen a különböző okiratok magyarországi hitelesítése és a kötelező biztosítás során keletkezett költségeket). – Biztosítsa a Magyar Igazolvánnyal rendelkezők számára a Nemzeti Vízum jelentős mértékben egyszerűsített kiadását. A konferencia résztvevői nyitott és megoldásra váró kérdésnek tartják, hogy a munkanélküli délvidéki magyarok miként jussanak most magyarországi, később pedig schengeni vízumhoz. 5.)A konferencia résztvevői nyitott és megoldásra váró kérdésnek tartják, hogy a munkanélküli délvidéki magyarok miként jussanak most magyarországi, később pedig schengeni vízumhoz. 6.)Tekintettel arra, hogy a jelen pillanatban a Nemzeti Vízum az egyetlen olyan lehetőség, amely biztosíthatja az Anyaországgal való akadálytalan kapcsolattartást a jelenlévők vállalják, hogy tevékenységük során mindent elkövetnek ezen vízum igénylésének népszerűsítése érdekében. A Nemzeti Vízum kiadásának jelentős mértékben történő egyszerűsítésében bízva, arra buzdítjuk a délvidéki magyarokat, hogy minél nagyobb számban igényeljék azt. 7.)Meggyőződésünk, hogy a kishatárforgalmi rendszer életbeléptetése a maga 30-50 kilométeres sávjával nem kielégítő megoldás és a következő veszélyeket rejti magában: a.)ismerve a délvidéki magyaroknak az Anyaország területén ápolt baráti és rokoni kapcsolatait, művelődéshez való igényét, a 30-50 kilométeres sáv nem elégíti ki a közösség egészének Magyarországra történő utazási igényét, b.)a délvidéki magyarok jelentős része kimarad a kedvezményezettek köréből, c.)a határ mindkét oldalán a gazdasági- és a köztörvényes bűnözés elharapódzását, d.)a kishatárforgalmi engedéllyel való visszaélést, mivel semmilyen szűrőrendszer sem képes útját állni annak, hogy számos esetben az azzal rendelkező ne tenne kísérletet jóval nagyobb térségben történő mozgásra, e.)a határmenti sávban lévő magyar települések nemzeti összetételének megváltoztatását, f.)a sávon kívül rekedő magyarság leszakadását és asszimilációjának felerősödését. 8.)A konferencia résztvevői a fentiek alapján egyetértettek abban, hogy a kishatárforgalmi rendszer nem válthatja ki a Magyar Köztársaság egész területére történő – a Magyar Köztársaság Alkotmányában rögzített – belépést biztosító feltételrendszert. 9.)Felkérjük a Magyar Köztársaság elnökét, a Magyar Köztársaság Kormányát, a parlamenti pártokat és a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, hogy ezen nyilatkozatunkkal kapcsolatos álláspontjukat a sajtó nyilvánossága előtt mihamarabb fejtsék ki. Szabadka, 2007. április 13. (Hunhír.hu)

kapcsolódó cikkek:

Zöld utat kapott a kettős állampolgárságról szóló népszavazás 2007. március 26. FigyelőNet, MTI Az az Országos Választási Bizottság (OVB) hétfőn hitelesítette a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) népszavazási kezdeményezését arról, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt a nem Magyarországon lakó magyar nemzetiségűek állampolgárságának megadásáról. cikk küldése nyomtatás betűméret: Kapcsolódó témák Bugár és Csáky helytelenítik az MVSZ népszavazási kezdeményezését Az MVSZ is népszavazást akar A feltett kérdés pontos szövege: "Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással - kérelmére - magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló nem Magyarországon lakó nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. tv. 19. paragrafusa szerinti "Magyar igazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?" A testület 7:1 arányban hitelesítette az aláírásgyűjtő ívet. A testület elutasította a Magyarok Világszövetségének népszavazási kezdeményezését arra vonatkozóan, hogy a művi meddővé tételt kizárólag és csakis pontosan meghatározott egészségügyi okból lehessen végezni. Elutasította az MVSZ-nek azt a népszavazási kezdeményezését is, amely arra vonatkozott, hogy egyetért-e a szavazópolgár azzal, hogy törvény tiltsa és büntesse a kiskorúakkal kapcsolatos mindennemű pornográfiát. Ugyancsak nem hitelesítette az OVB a világszövetségnek azt a népszavazási kezdeményezését, amely arról szólt, hogy törvény akadályozza és tiltsa az idegenek tömeges vagy szervezett betelepítését Magyarországra.  Nem hitelesítette az OVB a Jobbik Magyarországért Mozgalom népszavazási kezdeményezését, amely arról szólt, hogy az a magyar állampolgár, aki az MSZMP vagy a KISZ meghatározott országos vezető testületeinek tagja volt, ne tölthessen be szakállamtitkári, államtitkári, miniszteri, vagy miniszterelnöki tisztséget az erről szóló törvény hatályba lépésétől számított 25 éven keresztül. A két kisebb vajdasági magyar párt vezetői ellenzik a Magyarok Világszövetségének a kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazásra tett kezdeményezését. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) álláspontja szerint a kettős állampolgárság kérdéséről a parlamentben kell dönteni. Ágoston András pártelnök az MTI-nek azt mondta: a schengeni vasfüggöny jövő év eleji leereszkedése különösen időszerűvé teszi a határon túli magyarok állampolgárságának kérdését, ám arról az Országgyűlésnek, s nem népszavazásnak kell döntenie. Ezért a VMDP kezdeményezi Szili Katalin házelnöknél, hogy tartsanak a kérdésről parlamenti vitanapot, mert abból mindenkinek csak haszna lesz. Páll Sándor, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) elnöke kijelentette, hogy minden határon túli magyarnak meg kellene kapnia a kettős állampolgárságot. Ilyen kérdésekben azonban szerinte a kormányok szoktak dönteni.   Bugár és Csáky helytelenítik a népszavazást

Bugár Béla elnök szerint a kezdeményezés ismét megosztja majd a magyar nemzetet. "Feszültséget kelt a magyar kormányt támogatók és a kettős állampolgárság hívei között. Ez mindenkinek jó, csak a magyaroknak nem" - fogalmazott szombaton az Új Szónak nyilatkozva Bugár, aki egyébként fontosnak tartja a kettős állampolgárság intézményét, mert az "segíthet egyes határon túli régiókban élő magyaroknak. A gond szerinte az, hogy a kérdést felesleges politikai feszültségkeltésre használják fel. "A népszavazás nem old meg semmit, tudjuk mi történt 2004 december 5-én" - mondta Bugár, és feltette a szónoki kérdést: "Akarunk még egyszer ilyesmit?"

Csáky Pál alelnök szerint is felelőtlenség az MVSZ kezdeményezése, mert a kérdést nem népszavazással kell eldönteni. "Veszélyes lépés, már az első népszavazás is megosztotta a magyarságot" - emlékeztetett rá a politikus. A kettős állampolgárság megvitatása megítélése szerint az Országgyűlés feladata lenne. Olyan törvényt kellene megalkotni, amellyel az érintett határon túliak is azonosulni tudnak, de - mint mondta - miután Szlovákia is csatlakozik a shengeni egyezményhez, a szlovákiai magyarok számára ez nem hozna sok új elemet, hiszen a határok de facto eltűnnek a két ország között.

FigyelőNet