A magyar nemzet egységének újbóli megteremtése iránti felelőssége tudatában a Magyarok Világszövetsége 2007. április 28-án megszervezte a Második népszavazás a magyar állampolgárság visszaadásáért című konferenciát, amelyre meghívta a történelmi magyar egyházak képviselőit, civil szervezetek és a politikai pártok vezetőit. A magyar állampolgárság visszaadásáért szervezett első, 2004. december 5-i népszavazás személyesen megérintette a magyar embereket és a magyar közösségeket. Annak a folyamatnak köszönhetően kiderült, hogy a délvidéki magyarok ma is magyar állampolgárok, illetve, hogy a többi elszakított területen élő magyarnak a magyar állampolgárságot csakis Magyarország adhatja vissza. Ez a magyar állam belügye és kizárólagos illetékessége. A magyar állampolgárság visszaadása nem időszerűség, nem politikai konjunktúra, nem európai uniós kérdés, a magyar állampolgárság minden magyarnak mindenkor jár.

A Magyarok Világszövetségének vállalt feladata, nemzeti kötelessége befolyást gyakorolni annak érdekében, hogy a magyar állampolgárság az azt igénylő minden magyart megillesse. A Magyarok Világszövetsége 2005. februárjában nyilvánosan közölte, hogy amennyiben az Országgyűlés nem hoz törvényt a magyar állampolgárság visszaadásáról, akkor ismét népszavazást kezdeményez. Ennek megfelelő bejelentése 2007. márciusában ismét a közbeszéd tárgyává tette ezt a fontos nemzetpolitikai kérdést.

A népszavazási kezdeményezés célja, törvényhozásra kényszeríteni az Országgyűlést, amely 18 év alatt nem oldotta meg ezt a nemzetstratégiai kérdést. A második népszavazási kezdeményezést a bűnös mulasztásban lévő politikai pártok elutasították. Ezt követően, a népszavazási és állampolgársági kérdéskörben meghatározó tapasztalattal rendelkező MVSZ meghívását jelen konferenciára a politikai pártok nem fogadták el, így a mulasztás felelőssége továbbra is őket terheli.

A balatonöszödi országkáromlás óta mindenki számára nyilvánvaló, hogy 2004-ben a Gyurcsány-kormány hazugságokkal tévesztette meg a választópolgárokat. Akkor azzal is riogattak, hogy a magyarok tömegesen áttelepülnek, ami Románia EU-csatlakozása után sem történt meg, most pedig a kormányzat több mint egymillió idegen betelepítését tervezi! A Magyarok Világszövetsége felelősen kezeli a kezdeményezést. Szándéka szerint csupán megfelelő támogatottság esetén, egymillió támogató aláírás birtokában szólítja urnákhoz a választópolgárokat. Ugyanakkor a konferencia javasolja, hogy az aláírásgyűjtés össznemzeti legyen, a világ minden magyar közösségének bevonásával. A világ magyar közösségeinek tevőleges részvétele nélkül a magyar nemzet jövője nem képzelhető el.

A Második népszavazás a magyar állampolgárság visszaadásáért konferencia résztvevői felhívják a magyar embereket, valamint az egyházakat, civil szervezeteket és politikai pártokat – támogassák a magyar nemzet egységének újbóli megteremtését célzó, jó lelkiismerettel és jó reménységgel indított népszavazást. A Magyarok Világszövetsége még egy konferenciát tervez a rendszerváltó szerveződések bevonásával.

Budapest, 2007. április 28.

Második népszavazás a magyar állampolgárság visszaadásáért konferencia résztvevői 

Kapcsolódó cikk:

MVSZ: egyoldalúan tájékoztatott a Vasárnapi Újság
  2007.04.27. 08:51

A megszólaltatottak között főleg magyarországi és külhoni református egyházi vezetők voltak. Hosszan szólt Bölcskei Gusztáv debreceni református püspök, a Zsinat lelkészi elnöke és Németh Zsolt Fideszes politikus, volt külügyi államtitkár. Minden egyes megszólaltatott a Magyarok Világszövetsége kezdeményezés ellen szólt.

A műsor meglepő fordulattal zárult: a mindenkori szokástól eltérően, ezen a napon nem ismertettek egyetlen hallgatói telefonüzenetet sem. Azóta többen megkeresték a Magyarok Világszövetségét, és többnyire felháborodottan közölték: ők a műsor idején telefonáltak, üzenetüket a szerkesztőség átvette, de elhallgatta.

Sajtószolgálatunk alább közzé teszi az eddig beérkezett üzeneteket, úgy ahogy, állításuk szerint a jelentkezők a Vasárnapi Újság szóban forgó műsora idején betelefonáltak.


Bernáth Éva – Mohács

1. Szükség van a második állampolgársági népszavazásra.
2. A Magyarok Világszövetsége 1996-ban a parlamenti képviselők asztalára tették a tervezetet. Lett volna idejük foglalkozni vele.
3. Nem baj, hogy most mindenki elfordul a Magyarok Világszövetségétől, mert legalább nem a pártok csatározásáról lesz szó.
4. Nagyon sok NEM-mel szavazó ezt azóta megbánta, és másképp látja.

ifj. Porpáczy László – Esztergom

A kettős állampolgárságról szóló népszavazáshoz csak annyit szeretnék mondani, hogy ezt a Világszövetség előző elnöke, Csoóri Sándor kezdeményezte. A jelenlegi elnök, Patrubány Miklós csak folytatja. És ez kötelessége is, hogy folytassa, amíg pozitív döntés nem lesz ebben az ügyben. (Csoóri Sándor elnöksége idején az MVSZ csak az állampolgárság megadását kérte. – szerk. megj.)

A püspök úrnak (Bölcskei Gusztáv – szerk. megj.) pedig annyit szeretnék mondani, hogy 2004. óta minden magyar tudja, hogy miről szól a kettős állampolgársági népszavazás.

Ezért egy újabb népszavazás gondolata csak a nem magyar embernek okozhat traumát.


Kovács Ilona – Párkány

Minden, hazájától elszakított magyar, igényt tart a magyar állampolgárságra, mert minden magyarnak csak egy hazája lehet, Magyarország.

Ezt ne döntse el sem a jelenlegi kormány, sem pedig az elszakított magyarok idegeneket szolgáló képviselői.

Soha többé ne próbáljanak a népszavazás ügyében helyettünk, megkérdezésünk nélkül dönteni.

A püspök úr pedig (Bölcskei – szerk. megj.) hazudik, mert tudomásom van róla, hogy a Világszövetség minden egyháznak írásos értesítést küld a magyar nemzetet érintő problémákról. Arra lennék kíváncsi, hogy a püspök úr mit prédikált a híveinek, hogy ennyire riasztónak ítéli meg a népszavazás esélyeit?

Igenis, kell a népszavazás, legalább így megtudjuk, hogy mennyien maradtak magyarok a hazában!!


Dr. Popély Gyula – egyetemi tanár

Bölcskei főtiszteletű püspök úr szavaival nem értek egyet. A Károli Gáspár református egyetemnek vagyok az oktatója, és a Zsinat, amelyiknek a lelkészi elnöke a püspök úr, a mi felettes szervünk. Ennek ellenére kénytelen vagyok kijelenteni, hogy szégyenkeznem kell amiatt, hogy felvidéki magyar és református vagyok.

Ezt a szöveget, amelyet a főtiszteletű püspök úr az imént nyilatkozott, akár Landesmann főrabbi is elmondhatta volna.


Sajtószolgálatunk érdeklődéssel várja esetleges további, elhallgatott telefonálók jelentkezését.

Budapest, 2007. április 25.

MVSZ Sajtószolgálat