Magyar állampolgárságáért küzd egy szabadkai házaspár Hétfőn Budapesten, a Fővárosi Bíróságon folytatódott az a per, amelyet a szabadkai Kiss László és Kiss Erzsébet felperesek indítottak a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, illetve az igazságügyi és rendészeti miniszter ellen. A tegnapi tárgyalási napon várható volt, hogy dr. Marosi Ildikó bíró ítéletet hirdet az ügyben, azonban ez elmaradt, a tárgyalást bizonytalan időre elhalasztották. Ugyanis a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, az elsőrendű alperes jogi képviselője közölte: ő nem képviselheti a másodrendű alperes, az igazságügyi miniszter érdekeit. A felperesek ügyvédje azonban ragaszkodott ahhoz, hogy a miniszter is maradjon a perbe fogottak között, tartva attól, hogy kiemelése esetén védencei számára hátrányosabb ítélet születhet. Mivel az IRM vezetője nem kapott bírósági idézést a tárgyalásra, így meg sem jelenhetett azon. A másodrendű alperes beidézése azért maradt el, mert a bíró a korábbi tárgyaláson úgy jegyzőkönyvezte, hogy az elsőrendű alperes jogi képviselője képviseli a miniszter érdekeit is. Kiss László és Kiss Erzsébet korábban kérelmezte a szabadkai magyar konzulátuson, hogy számukra adják ki a magyar állampolgársági bizonylatot. Az alperesek ugyanis a II. világháború idején magyar állampolgársággal bíró szabadkai lakosok voltak. Ezt a kérelmet a konzulátus eljuttatta az akkori belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának, amely 2005-ben tájékoztató levélben közölte az érintettekkel: a sorozatos jogszabályváltozások következtében azóta megszűnt a délvidéki magyarok magyar állampolgársága, így a vonatkozó bizonylat nem adható ki számukra. Ezt a tájékoztató levelet, amelyet azóta az al- és felperesek közös beleegyezésével (bíróságon támadható és felülbírálható) határozatnak minősítettek, támadták meg a felperesek. (Magyar Szó)